A Wilfred június végén indult az amerikai FX adón és egy ausztrál sorozat amerikai változata (azaz remake), az eredeti készítővel, aki egyben szereplő is, méghozzá ausztrál akcentussal. Érdekes humora van, de akinek ez bejön, az egy nagyon kellemes nyári sorozatra találhat a Wilfred személyében.

A történet szerint a főszereplő srác, Ryan depressziótól szenved, öngyilkosságra készül, de nem sikerül neki. Ezután áll be egy fordulat az életében: becsönget a szomszéd jónő és megkéri, hogy vigyázzon a kutyájára. A kutyát mindenki annak látja, ami, kivéve Ryan-t, mert ő egy olcsó jelmezbe bújtatott, vicces akcentussal beszélő, bátor és hűséges embert lát, akiben keverednek a két faj tulajdonságai.

Kissé maradi vagyok, mert először nagyon furának tűnt, hogy Elijah Wood (Frodó A Gyűrűk Urából) egy kutyajelmezbe bújtatott emberrel beszélget, aki (ami?) dohányzik, ebédre nachost eszik, majd sörrel gurítja le és ásót használ, amikor elkezd ásni a kertet. De várjunk, ő másoknak csak egy kutya, Ryan az egyetlen, aki embernek látja.

A szereplők és a történet meglepően jó, egyáltalán nem szokványos humorral. Wilfred megtanítja Ryan-t arra, hogyan győzze le a félelmeit és kezdje el végre élvezni is az életet. Eddig az egyik legjobb nyári sorozat és amennyiben tartja a kétmilliós nézettséget, addig valószínűleg marad is.

Szerintem 4/5.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.